Apával

Mert Apa kezét fogni jó,

 hisz apával lenni ó de jó...

"Apa mindenki lehet, de az apuka ritka kincs!"

Március 1-e volt tisztán emlékszek. Beszélgettünk majd kezét Apa hasamra tette és szólongatott tégedet. Válaszod egy kis buborékszerű pukkanás volt. Akkor ott először érzetünk meg mindketten kicsiny lényed, és az élmény azóta is felejthetetlen.

Apa volt az első ki megpillantott tégedet, ő volt az ki fogta végig a kezem, bátorított, s erőt adott nekem s ezért örökké hálás leszek. Sose felejtem el milyen örömtáncot járt mikor megpillantotta kikandikáló hajkoronád. Ő volt az ki remegő kézzel vágta el a köldökzsinórt, s ölelt boldogan magához erősen. 

Nagyon szeretünk Apával lenni, bohóckodni és "hangtalanul" nevetni. Amint meglátja felderül az arca, s eltűnik minden gondja. Csupán egy valamit nem szeretünk a szúrós puszikat és ennek bizony hangot is adunk ám olykor :D Élvezzük a közös fürdetéseket és a "komoly" beszélgetéseket. Mostanában Apa nagy projektben van psssssssszt Nonóka hamarosan új szobát kap, de ezt még nem áruljuk el neki mert titok, ugyanis ezt hozza majd a karácsonyi manó.