Lizával

Egy csodálatos barátság kezdete

Végre itt a jó idő s ettől kedvünk is csak egyre nagyobb, hogy kint ücsörögjünk a napon. Sokszor üldögélünk csak úgy a fűben miközben talpunkat cirógatják az aprócska füvek. Liza is végre egyre közelebb merészkedik és érdeklődve fekszik Nonó mellett. 

Nonónak ez nagyon tetszik és eme nagy érdeklődést igyekszik nagy simivel jutalmazni. Édesek ahogy óvatosan ismerkednek a másikkal. Majd gondoltam egyet és egy orgonát Nonóka kezébe tettem. Liza figyelmét ez egyből felkeltette. Óvatosan oda kúszott majd a lehető legfinomabb mozdulattal nyakát kinyújtva amennyire csak lehetett, szinte fogát se mutatva az orgonát Nonó kezéből kicsente. Nonó csak leste az orgonát bőszen rágó ebet, majd Liza finom mozdulatát ellesve az orgonát gyorsan visszacsente. Gondolta majd ő is megkóstolja de persze anya nem hagyta.

Aztán Liza újra akcióba lendült és a maradék virágot újra megszerezte. Nonóka most úgy döntött majd egy kis simivel kedveskedve hátha újra lopva visszacseni. De ez nem jött össze, ugyanis az orgonának addigra már hűlt helye lett. Ezután a kerítés mellett énekelve és huncutkodva mókáztak még nagyokat.

Séta a tanya-mamikkal

Kopaszi gáton

Gyönyörű meleg tavaszi napra ébredtünk és hát mi is lehetne jó program mint sétálni a napsütésben kint a mamikkal. Többen is felkerekedtünk és kitoltuk a gátra a "négy"kerekűt. S mivel nagyon jó időnk volt a pokrócok is előkerültek és a babócák egyből rájuk kerültek. Ott aztán volt kúszás, mászás, ismerkedés és tanakodás. Volt akiket a játékok vagy épp a dunakavicsok megszerzése kötött le míg mások inkább egymást tapogatva ismerkedtek. Édesek voltak nagyon ahogy olykor összegyűlve és kis fejüket összedugva Borika vezetésével

közösen tanakod-tak. Katát inkább Gergő kötötte le, míg Flóra hol sapkázott vagy épp labdázott. Nonó mindenkivel ban-dázott egy kicsit. Emma jöttének megörülve, üdvöz-lésként tenyerével barátnője tenyere helyett kis arcát paskolta. Szegény Emma meg csak pislogott Nonó ujjai mögül. Zsófika meg nem volt rest és kiszúrva a kis színes kavicsokat egyből beszerző hadjáratba kezdett. 

Nonó ezen a napon egy újabb barátnőre és egy hódolóra tett szert. A barátnő Borika lett kivel a takarón feküdve a maguk kis nyelvén jól elbeszélgettek. Tanulmányozták egymás játékait amit aztán rendes barátnők lévén egymásnak oda is adtak. Én meg majd megzabáltam őket olyan édesek voltak. De ne felejtsük ki az új hódolót se akiben Zozó személyét tisztelhetjük. Nonó

épp egymagába játszott mikor Zozó oda kúszott.. de mivel ajándékot nem hozott így Nonó figyelmét sem keltette fel annyira. Hát igen a fiúknak van még mit tanulniuk :) Mindenesetre nagyon aranyos kis jelenet volt ez tőle. A napunk gyorsan eltelt mint mindig mikor ilyen jó társaságban vagyunk. Reméljük most már az idő is szép lesz, hogy többször játszhassunk kint a zöldellő gyepen.

Barátaim II.

Nonó és az ő Teddy macijai

Teddy macikkal körbevéve

Ki tudná elképzelni a világot játék mackók nélkül. Szerintem nincs olyan gyerek, felnőtt kinek ne lenne vagy lett volna játék mackója. Aki kedves, bájos, ugyanakkor jópofán esetlenül is igazi barátként volt társunk gyermeki éveink alatt. Rengeteg fajta létezik belőle: kicsi, nagy, közepes, óriási, foltos, rongyos, hosszú szőrű, rövid szőrű, átlagos és híres. Manapság a leginkább kedvelt medvék közé tartozik Micimackó is, a maga kis csetlő, botló lényével. Viszont a régi nagy kedvenc szerintem itt elég sokunknak a jó "öreg" Vackor a kis apró, loncsos és bozontos, piszén pisze kölyökmackó. Kedvenc meséim egyike amit majd én is előszeretettel fogok tovább adni.

Bizony az én polcomon is ott figyel az első macim amit még apukámtól kaptam. Idén töltötte be a 27.évét.

Nonónak is megvan már az első macija köszönhetően nagymaminak és nagypapinak. A napokban kezdte végre felfedezni magának őt bár egyelőre csak előszeretettel csócsálja. Innen jött az ötlet a mai kép össze állításra amihez elővettük még a másik két macinkat.

Barátaim I.

Nono és a Zelefánt

Bohockodás a "fotózás szüneteiben"

Mivel ma is olyan szép idő volt gondoltam kihasználjuk egy kis kattintgatás erejéig. Úgy voltam vele itt az ideje Nonókát megismertetni családunk Zelefántjával. Elöször féltem, hogy esetleg a méretei majd megijesztik, de hát nem vagyunk mi azok az ijedős fajták, épp ellenkezőleg. Fáni uraságunk akkora mosolyt kapott a kicsi lánytól, hogy még a képből is kiszaladt. Szinte percek alatt kialakult a közös szimpátia. Nonónak nagyon tetszett, hogy bárhol beletud csimpaszkodni a fülébe, a lábába, az ormányába... kérdés az illetékesnek ez vajon már mennyire jött be :D Nagyon jó hangulatú kis fotózásunk volt anya elefánt dalokat rögtönzött, Fáni pózolt, Nonó vigyorgott, anya kattintgatott. Szóval jól elvoltunk mint ahogy ez a képeken is látszik. Ránk aztán senki nem mondhatja, hogy unalmasan telnek napjaink. A végére megállapítottam kisasszonyból se lesz vega ugyanis előszeretettel hammázta volna Fánink ormányát, szegénynek jó sok alma kell majd, hogy újra rávegyem egy közös fotózásra :D Viszont azt is elmondhatjuk, hogy ez a kis szórakozásunk megalapozta egy szép barátság kezdetét.  

Nonó és a Zelefánt 1.

Nonó és a Zelefánt 2.