Lencsevégre

Kattintások

Mennyit álmodoztam róla, hogy végre lesz egy babám akit kedvemre fotózhatok majd... aha meg ahogy én azt elképzelem... rájöttem saját gyereket ezerszer nehezebb fotózni pláne ha kisbaba... hisz két helyen nem tudok lenni ugyebár. Nehéz. PEdig annyi tervem volt de ahogy elnézem minden tolódik... Nonót már feladtam őt már képtelenség lefotózni. Amint meglátja a gépet rám kiabál: ANYA ne fotózz!!! - ennyit erről. A végén még szégyenszemre fotóshoz kell mennünk ha azt akarom legyen róluk fénykép :)

Azt még nem is meséltem még nyár végén elkezdtem horgolni is. Muszáj mert szeretnék kellékeket de hát azt ki győzné pénztárcával ugyebár.... Vicces mert a sapit amit csináltam alig ment rá a fejére :D

Fotózás

Nyeremény fotózás a 

Manó Fotó stúdiójában

Még februárba volt egy nyereményjáték a facebook-on ahol lehetett nyerni egy 10 képből álló csomagot. A téma farsang volt. Mivel akkor még nem volt jelmezünk gondoltam a jegesmacis képekből nevezek gondolván hátha. Olyan sokan Like-oltatok (ezúton is köszönjük szépen), hogy sikerült nyernünk. A fotózásra most kerítettünk sort és nagyon jó hangulatban telt.

Íme a végeredmény:

Egy újabb fotós-bolondos nap

Csak egy régi bőrönd

Mikor elővettem a bőröndöt Nonó csodálkozva nézett ugyan ez mi lehet.. ha nagyobb lenne biztos ujjongva kérdezné vajon hova megyünk :) Már nagyon várjuk a jó időt, hogy mehessünk mindenfelé. Szerencsére ebben apukájával nagyon egy húron pendülünk hisz nem vagyunk azok az otthon ülősek, szeretünk menni és új helyeket felfedezni. 

Noéminek nagyon tetszett a bőrönd de főleg, hogy ülhet benne. Bár még forogni nem nagyon forog de ha tehetné folyton csak ülne annyira tetszik neki. Mindig mosolygunk rajta ahogy peckesen kihúzza magát :)

Aztán előkerült egy sapka is és annyira jól állt neki :) Igen-igen az anyja még mindig sapka mániás :) 

"Habok" közt

Csupa mosoly, csupa báj

Egyszerűen nem tudok betelni az én kis tündérkémmel, annyira szép, annyira édes, annyira bájos és annyira kis huncut :).Sokszor azon kapom magam, hogy csak ülök fölötte és hosszas perceken át gyönyörködök benne. De ezzel szerintem minden édesanya így van, ki a kezében babát ringat.

"Néztél már gyerekszembe? (...) De nem úgy felszínesen, ahogy mi egymásra nézünk - hanem komolyan. Kíváncsian. Mélyen. (...) Édenkerti tekintet ez. Zavartalan békés. Tiszta. És... boldog? Igen, boldog. De nem úgy, hogy örömteli, hanem úgy, hogy egységben él önmagával: egy olyan világból néz, ahol nincs még hasadtság, dráma, - ahol a lélek még nem koszos."

                                                                    Müller Péter

Nonóval kipróbáltuk az új szerzeményeimet, s a dolog egyáltalán nem volt ellenére. Nagyon élvezte a habos takaró nyújtotta kellemes érzést. Folyton magára húzta, s olykor ki se látszott alóla.  

S, ha már nem látszódott a feje-búbja, kezdődött a kedvenc játéka: a Kukucska. Ezt a játékot nagyon szereti, kacagása végig is kíséri.

Másik nagy csodálatnak örvendtek az apró gyöngyszemek. Komoly tanulmányozásba kezdett mikor a kezébe kerültek. Sokáig forgatta, szemlélte, mint mindig mikor új dolgok kerülnek elébe.

A nap egyik csúcsképe számomra, hogy végre megörökíthettem az örökmozgó kis lábikót. Imádom az összes kis apró porcikáját de ez a kis lábacska különösen kedves számomra. Azok a kis cukorborsó ujjacskák.... ha tehetném egész nap csak puszilgatnám.

Végre szabadon

Csak egy pelus és más semmi

Nonó imád pőrén lenni. Élvezi mikor fürdéskor lekerül róla a sok ruha és járhat keze-lába a magasban. Ilyenkor nagyokat kurjongat, sikongat. Gondoltam gyorsan jól befűtöm a szobánkat és leteszem az ágyra egy szál pelusba. Azt egyelőre ott nem mertem levenni mert félek a vízeséstől :). Kicsi lány nagyon élvezte. Gondoltam akkor már csinálok róla egy két képet is. Felhoztam neki a nem rég kapott poncsómat vajon mit szól hozzá. Annak is ahogy a lepedőnek szép kék színe volt.. Ahogy kattintgattam Nonó gondolt egyet és a poncsót jól maga köré tekerte, majd onnan pislogott ki huncutul. A képek szerintem önmagukért beszélnek :)

A poncsóm nagyon tetszett neki. Gondolta közelebbről is megkostólja, hogy van-e olyan ízes mint amilyen szép.

Imádom ezt a tekintetett, ahogy huncutul az emberre néz és várja a tettére a reakciót.

De a legjobb mégis csak az volt az egészben, hogy lábujjaiba kapaszkodva egyfolytában oldalra fordult. Bár már régebben is fordult oldalra egyszer-kétszer, de azóta valahogy hanyagolta eme tevékenységet. És most teljesen belendülve, vigyorogva forgolódott előre.

Reméljük ezt továbbra sem felejti és "lusta" fenekét majd újra felemeli :) 

Fotózás

Egy kellemes pénteki nap

Mindig is szomorkodtam, hogy nincs egy normális közös fotónk így nagyon megörültem mikor Ági barátnőm felajánlotta, hogy csinál többek közt rólunk is ha szeretnénk. 

Kedvenc fotóm Alízról

Egyszer már neki futottunk a dolognak de pont akkor lett beteg kicsi Nonó így max ha 15 percet kattintgattunk egy stúdióba amit direkt erre az alkalomra béreltünk a többi mamival együtt. Sajnos nem is lettek az igaziak így róla, mert látszott, hogy nem igazán van jól. Úgy, hogy ott végül Nonó hazament apájával én meg maradtam és végre kipróbálhattam a többi mamin és babin milyen is stúdióba fotózni. Bár én csak a háttérből kattintgattam de így is lett pár jó kép. A kedvencem Kata kislánya Alíz volt. 

NA de térjünk is vissza erre a pénteki napra. A fotózás itt most Ágiéknál volt. Mi előbb mentünk mert apa dolgozott ő csak később csatlakozott hozzánk. Mi érkeztünk elsőnek a többi mami csak jóval utánunk így addig is kellemeset beszélgettünk, ugyanis leánykám közben beájult :). 

Miután felébredt, Ági készített rólunk és külön róla is fotókat.

Ez a kis angyalkás fotó az egyik nagy kedvencem :)

A kis szívessel igyekszünk megdobogtatni a kis Menő Manók szívét :)

Ez egy annyira jellemző rá ahogy a kis ujjait tördeli, "számolja".

És bizony a kedvenc nagy piros gömb (igaz azóta anya beszerzett egy óriásit is :D)

És íme a másik nagy kedvenc. Igazi kis hercegnő a zabálnivaló lábujjacskáival.

Aztán  végre apa is befutott így végül rólunk is lett egy közös fotó!

Ezúton is köszönjük Áginak újra (ugyanis a pocakos fotóimat is neki köszönhetem) ezt a kellemes napot na meg persze a képeket. Róla amúgy itt többet megtudhattok: KépíróFotó

Télapóról Nonóka módra

II.rész:

A föld ahol a Mikulás él

Messze északon, azon a helyen, amelyet Északi sarknak neveznek él a leghíresebb ember.... a Mikulás.

A kis jegesmaci

A jeges szél, valamint a vastag jég- és hóréteg ellenére sok állat megtanulta, hogy éljen az Északi-sark harapós hidegében. A legtöbbjük vastag, fehér bundát növeszt télre, ami melegen tartja és segít abban, hogy beleolvadjon a környezetébe. Az itt látható állatok fontos szerepet játszanak a decemberi előkészületekben, mert ők segítenek a Mikulásnak és a manóknak. 

A kis jegesmaci

Közülük most a jegesmedvét emelném ki. Ők a legnagyobbak az összes medve közül. Erősek, hűségesek és bátrak. Így a Mikulás rájuk bízta, hogy ijesszék el azokat, akik túlságosan közel merészkednek  bűvös portájához.

Érdekesség: Az Északi-sarkvidéknek az elnevezése a görög "medve" szóból ered, és arra a két csillagjegyre utal, amelynek Nagy Medve, illetve Kis Medve a neve, és az éjszakai égen az Északi-sark körül mozog. A kutatók néha kis, furcsa lényeket is látnak, és összetévesztik a medvékkel. Ezek a lények jelentik a kulcsot az Északi -sark legjobban őrzött titkához..............

Nonó és Liza

Ismerkedés családunk négylábú tagjával

Kicsiny családunk másik fontos tagja a négylábú, foltos Liza. Ő egy beagle kutyus, egy igazi kis szeretetgombóc. Szerintem elég ha annyit mondok Snoopy. Gondolom őt mindenki ismeri.

Plüss Lizával

Közeli ismeretség egyelőre csak egy plüss "Lizával" történt amit bátyuskánk Marci hagyott itt a múltkor. Őt kölcsönvéve megkezdődött az alapos ismerkedés. Rájöttünk van a kutyának füle, mibe csimpaszkodni lehet és van orra amibe beleharaphatunk.

Lizával egyelőre még csak a távolból ismerkedünk, bár olykor összeszagolások azért vannak. Nonónak már most is nagyon tetszik az eb. Sokszor figyelemmel kíséri ahogy Liza közlekedik és olykor egy nagy mosollyal üdvözli. Mikor kint alszik babakocsiban, Liza az aki őrzi és jelez ha "gond" van. Már most látom, hogy nem sokára elválaszthatatlan barátok lesznek. Sokat sétálunk együtt hárman (Nonót magamra kötöm és megyünk). 

Lizával

Tudom sok háznál kényes a kutya-baba téma. Nálunk Liza egy igazi családtag. S ez most sincs másként. Rengeteg szeretetet kaptunk és kapunk tőle. Az ember sok mindent tanulhat a kutyájától (Hűség. Bátorság. Elkötelezettség. Egyszerűség. Öröm. Önzetlen szeretet).

Simán megfér baba és eb egymás mellett, ez nem lehetetlen. Liza továbbra is megkapja azt a szeretetet és gondoskodást mint előtte. Ugyan úgy ki-be járása van a házban de tiszteletben tartja a baba terét, játékait és holmijait, elég volt ezt neki egyszer megmutatni, elmagyarázni. Biztos vagyok abban is, hogy Noémi fejlődésében fontos szerepet fog később ő is játszani.

Tanya-Baba találkozó

Nonó és kis barátai

Babócák

A héten társasági életet éltünk. Elhatároztuk, hogy minden hónapban szervezünk egy baba-mama találkozót. Eszteréknél volt a mostani tali (ezúton is köszönjük neki). Azt tudni kell, hogy a babák nagyjából egykorúak, max egy hónap a differencia. 13 baba és 13 mama volt most jelen.

Babák és Anyák

Jó volt nagyon, bárhová néztél legyen szó kiságyról, járókáról, díványról, fotelről, kis szobában, nagy szobában mindenhol baba kupacok voltak. Az asztalt beterítették a mamik által sütött finomságok. A program hol evés, hol alvás, hol ordítás, hol nézelődés volt. Volt aki nagyon élvezte, volt aki az elején kevésbé. Nonó nagyon jól elvolt, nézelődött, ismerkedett, közben evett és aludt. Csupán ha már legalább  hárman sírtak körülötte, akkor már nála is egy kicsit eltörött a mécses, de ez nem volt vészes.

Kupac a járókában

Szerencsére neki mindegy hogy hol a lényeg, hogy nyugton alhasson... igazából a zaj sem zavarja különösebben. Sokszor csak letettem az ágyra míg fotóztam a többieket és mire oda fordultam ő már kiterülve aludt. Köszönet neki jó pár kép sikeredett a többiekről.

Nonó és Gergő

A járókába néha mi is bekerültünk és olyankor végig tapogattuk a többieket. Nonó először Gergőt nézte ki, a kis casanovát aki már ott hódította a picurka babaszíveket. Gergővel már volt közös ágyban alvás és udvarlás (apának el se mertük mondani). Persze ahogy végzett Nonóval máris másnak csapta a szelet. Igazi kispasi.

Nonónak (persze nem csak neki) Emma baba tetszett nagyon. A járókába oldalra fordulva folyton birizgálta, hol a hajába, hol a kezébe kapaszkodott. Szerencsére Emma jól tűrte a kíváncsiskodó kis kezeket. Őt meg kell még említsem mert a kék szemeibe teljesen beleszerelmesedtem (reménykedek hátha Nonónak is világoskék szeme lesz, talán van még rá remény). Amúgy ő egy igazi kis modell, látszik fotós anyukája van mert egyfolytában a gépbe nézett ahogy Nonó is szokott, őt is teljesen elbűvöli a nagy gép látványa.

Kicsi az ágy, nagy a rakás

Volt csoportfotózás is bár nem volt egyszerű összehangolni. Hisz aki épp nem evett az jobb esetben vagy ismerkedett vagy épp aludt. Pont emiatt míg egyesek örültek, mások kikérték maguknak, hogy mit maceráljuk őket, de a lényeg, hogy jól sikeredett.  A végére minden baba kidőlt s már alig várják a következőt. 

Rólunk is készül egy-két kép, köszönet Áginak ezért!

Fotós bolondozásaink III.

Csak szellemesen: Halloween

  

Halloween

A múltkor már mutattam egy kis ízelítőt így íme a végeredmény. Ugyan a jelmezünk kicsit szerényes bár a díszlet ötletes, igaz tökmentes, de majd jövőre jobban belemélyedünk. 

Halloween  

A kellékek megint egyszerűek, takarók, faágak, színes levelek és egy jó pár fekete harisnya hisz a denevérek kihagyhatatlanok a képen.

De, hogy ne csak a legkisebbeknek jusson ki a jóból tegnap este bátyussal és keresztlányommal rögtönöztünk egy kis Halloweenes mulatságot. Tény, hogy kicsiny országunkban ugyan ez még  nem szokás, (hátha egyszer az lesz) de a gyerekek teljesen bezsongtak az ötlettől. Így előhalásztunk két régi lepedőt, egy ollót, pár színes filctollat és pikk-pakk varázsoltunk két szellemjelmezt. Majd fogtunk, egy lámpást, egy kis kosarat és kivonultunk az utcára. Bármennyire hihetetlen ott belebotlottunk egy harmadik lepedős bénácska szellembe. Pár helyre becsöngettünk, közben rengeteget nevettünk és még csokit is gyűjtöttünk.

Halloween rögtönzött módra