Kukucs

Dóri legújabb szórakozása, hogy folyton magára húzza azt amit tud :D Majd onnan kukucskál ki. Engem néha a frász kerülget mikor a takarót magára teríti de lehúzni már nem tudja és alatta kapálózik. 

Első falatok: Tejpép

Hát ez a nap is eljött végre. Nagyjából Nonóval is ilyen tájt kezdtük el a hozzá táplálást így Dórinál sem csinálom másként. Viszont nála az első falat tejpép lett. Természetesen apuka feladata volt a kanalazás ne maradjon ki ő se a jóból :)

4 hónapos a kis manó

Hihetetlen, hogy szalad az idő immáron négy hónaposak lettünk.

Magassága: 63,5 cm

Súlya:  7000 gramm

Nagyon jó kedvű, mosolygós baba

Imád fürdeni, amint lába vizet ér hát körülötte semmi sem marad szárazon

Imádja a nővérét aki akár a fején is ugrálhat (nem szó szerint értendő) de ő csak vigyorog továbbra is.

Mozgásba még mindig ugyan ott tartunk. Hason nem szeret lenni viszont folyton oldalra fordul és sokszor már csak egy hajszál választja el attól, hogy megforduljon. 

Éjszakák már beálltak egyszer kel hajnali 2 környékén, gyors kaja és alszik is vissza. Utána már csak reggel 7 körül kel, gyors hami és még szundi 9-ig.

Még csak tápszert eszünk de ma kezdjük a hozzátáplálást.

Fogunk még nincs :)

Lego legoval :)

Nonó imád építeni. Sokszor kitalálunk mindenfélét. Általában a favonat köré szoktunk építeni házakat, alagutat. Ma tornyot kellett alkotni :) Vicces volt és persze a legélvezetesebb része mikor ledöntöttük :)

Miközben Nonó épített Dóri addig szemmel tartotta :)

Ugye, hogy tiszta apja? :D

Aztán persze a szokásos tesós összebújás sem hiányozhatott :) Dóri olyan cuki teljesen extázisba esik ha Nonó hozzá bújik.

Mostanság a másik nagy kedvenc az ugra bugra :) én már a nézésébe is elfáradok de ő egyszerűen fáradhatatlan :)

A mai napunk egyik kedvenc jelenete:

Dóri 3 hónapos

Ha már bentre szorultunk ebbe a jó kis időben így kattintgattunk egy párat bent a meleg szobába :)

Hihetetlen, hogy már három hónapos lett!

Dóri hó összefoglaló

Első Manó-hónap

Hónap összefoglaló 

Gyorsan repül az idő s immáron ma egy hónaposak lettünk. Tekintsünk hát vissza miket tud s tanult ebben a hónapban Dorottya.

Először jöjjenek a paraméterek:

Súly: 5,72 kg (születési súlyunk: 5,05 kg) hízásunk így: 67 dkg

Hossz: 57 cm (születési: 56 cm) növekedésünk így: 1 cm

Fej körméret: 38 cm (születési 36 cm) okosodásunk így 2 cm :D

Jelleme: Tündéri kis álomszuszék manó :) Sajnos úgy alakult, hogy kicsit hasfájósak lettünk. Ez leginkább este-éjjel jelentkezik.

Alvás: Egyelőre még szinte egész nap csak alszik mondhatni evésre kell szinte csak fel. Éjszaka többször kell (2,5 óránként) mint nappal kicsit még fel van cserélve nála a napszak úgy látszik. Sajnos volt már pár mondhatni átvirrasztott éjszaka a hasfájás miatt. Reméljük nem lesz rendszeres :)

Evés: 2,5-3 óránként eszünk. Szerencsére most még több a tejcsi mint Nonónál de még sajnos így se elég így tápszeres kiegészítés is kell.

Felfedezései: Fények és mindenféle érdekes fényjáték a plafonon :) Most már a hanguk irányába is kezd forgolódni.

Kedvencei: Olyanunk még nincs :)

Amit nagyon szeret: Alvást, fürdés, pucérkodás - olyankor aztán jár keze lába szinte repked :)

Amit nem szeret: Pocakfájás :(

Emlékezetes pillanatok: Első mosoly melyet 5 naposan produkált először alvás közben :)

Lencsevégre

Kattintások

Mennyit álmodoztam róla, hogy végre lesz egy babám akit kedvemre fotózhatok majd... aha meg ahogy én azt elképzelem... rájöttem saját gyereket ezerszer nehezebb fotózni pláne ha kisbaba... hisz két helyen nem tudok lenni ugyebár. Nehéz. PEdig annyi tervem volt de ahogy elnézem minden tolódik... Nonót már feladtam őt már képtelenség lefotózni. Amint meglátja a gépet rám kiabál: ANYA ne fotózz!!! - ennyit erről. A végén még szégyenszemre fotóshoz kell mennünk ha azt akarom legyen róluk fénykép :)

Azt még nem is meséltem még nyár végén elkezdtem horgolni is. Muszáj mert szeretnék kellékeket de hát azt ki győzné pénztárcával ugyebár.... Vicces mert a sapit amit csináltam alig ment rá a fejére :D

Hétköznapjaink

Még mindig nem egyszerű :) 

Nem is tudom melyik lánnyal kezdjem :)

Nonó még mindig extra hisztis. Igyekszünk nagyon sokat foglalkozni vele. Ha bárki jön át az az első, hogy vele foglalkoznak és csak utána a picivel. Sokszor állunk értetlenül, hogy hogy is reagáljuk le a dolgokat.. hagyjuk rá, legyünk türelmesek, vagy szigorúak... de nehéz sokszor el kell számolnom 10-ig mire lereagálom... Tudom neki is meg kell szoknia az új felállást, hogy most már nem csak ő van. Szerencsére nagyon szereti Dórit, jön mindig segít pelenkázni, fürdetni. De ha Dóri sír ő is sokszor rázendít valami apróság miatt... szóval ez a kánon sokszor nem egyszerű. Rossz, hogy bentre szorultunk és nem tudunk egy - két alkalmat leszámítva kimenni. Volt, hogy anyuékra bíztuk Dórit és mi elmentünk hármasban bevásárolni, csavarogni egy kicsit. Mondanom sem kell mennyire élvezi.

Dóri még mindig szenved a pocakkal éjszakáink már talán egy fokkal jobbak de még vannak napok mikor nem sokat alszunk. Nappal persze sokszor alszik akár 5 órát is egyhuzamba. Remélem nem cserélte fel az éjszakákat a nappallal :D Tejcsivel sem bírom már úgy mint az elején de azért igyekszünk. Végre volt egy két nem túl hideg és füst mentes napunk így az első levegőzést is megtudtuk végre ejteni. Már 3 órát aludt elsőre is :)

És egy apás bónuszkép most már kapott egy kisebb gipszet így rövid ideig meg is tudja végre Dórit fogni. Gondolom feltűnt már Dóri mennyire de mennyire tiszta apja :)

Két gyerekes lét

Nem egyszerű.. nem bizony..

Pedig az lenne de egyelőre túl sok a HA... Ha végre önmagam lehetnék.. ha apuka is végre 100%os lenne....

Ez a két dolog bizony keményen megnehezíti az első heteinket. Az már csak hab a tortán, hogy Nonó mióta itthon vagyok és látja, hogy csak én foglalkozok a picivel extra anyás és extra érzékeny és hisztis lett. Dóri meg pocakfájós. Így jelenleg éjszakáim sincsenek.... Lassan már ahhoz is fáradt vagyok, hogy a saját nyűgömmel foglalkozzak. :))) De bizakodok, hogy nem sokára túl leszünk ezen is. Egyelőre apuka karjával kapcsolatosan sem bíztatnak semmi jóval november végéig még tuti rajta lesz a gipsz. Az ujja meg talán egy év múlva jön teljesen helyre. Nekem jó hír, hogy kivették a varratokat és végre nem csípődik be a bőröm :) és már úgy néz ki végre oldalt is tudok aludni mivel eddig csak háton tudtam.. de én úgy meg nem tudok aludni... Dóri szegénykém egyelőre még sokat sír, szenvedünk a beragadt levegőkkel és a nem tudok kakilni helyzettel. Még jó, hogy valaki feltalálta a szélcsövet mondhatni nálunk életet ment... Anyatej van szerencsére több mint Nonónál de kisbabám már most 120-150 ml.-ket eszik ezt meg nehéz tejjel bírni így örülök ha a napi étkezések fele anyatejes. Szopizással még mindig hadi lábon áll.. nem igazán megy neki így fejek ezerrel.. - emiatt is áldanám ha a napot 24 óra helyett 36 órában állapítanák meg akkor talán még egy kis szusszanásnyi időm is lenne. :D

Bónuszként egy kis összehasonlító kép :) időről időre majd megpróbálok mindig egy ilyet hozni. Egyelőre szerintem a dús hajkoronát leszámítva azért igen csak van hasonlóság.

Na jó segítek sorrend: Nonó - Dóri :D

Végre otthon

S a neheze még csak most jön....

De jó volt újra átlépni az otthon küszöbét. Nagyon fura volt újra egy picivel itthon. Hirtelen Noémi óriásinak tűnt Dórihoz képest... mikor pelenkáztam és emeltem a nagy fenekét döbbentem meg, hogy te jó ég mikor nőtt ő meg ennyire.. mikor szülni mentem még nem volt ilyen nagy... most meg már kész nagylányként áll előttem. Még azonban nem volt teljes az öröm, a boldog négyes lét kicsit váratott még magára.. Drága férjemnek másnap még muszáj volt elmennie befejezni egy munkát... és a hideg zuhany délután jött mikor már nagyon vártuk haza... sikeresen elvágta az ujját és mivel ideget ért még aznap műtötték... Nagyon rossz volt, hogy itthon álltam tehetetlenül hisz bemenni se tudtam hozzá. Szerencsére másnap már jöhetett haza egy jó nagy gipszel a karján ami bizony hetekig rajta lesz.. Hirtelen azt se tudtam sírjak-e vagy nevessek... én nem emelhetek a műtét miatt feküdnöm kéne, kímélő életmódot folytatni ehhez képest minden rám szakadt mivel ő még a picit se tudja megfogni........... nagyon nem egyszerű időszak elé nézünk úgy érzem...

De, hogy jöjjön egy kis lélekmelengető őket még szombaton hazaérkezésünk másnapján fotóztam. Dóri itt 6 napos.

Egy új fejezet 2. rész

Kórházban töltött napok

Életem második legszebb része egyben a legnehezebb is. Iszonyatos fájdalmaim vannak a műtét utáni lábadozás alatt.. Ez sajnos igen csak rányomja a bélyegét a napokra. Bánt nagyon, hogy nem tudok úgy jönni menni ahogy szeretnék és ezáltal úgy ellátni, összebújni a babámmal... Nehéz nagyon nehéz... Hiányzik, hogy összebújva feküdjünk, szoptatás is nehéz így.. ráadásul újra ott állok ahol két éve, hogy a tej csak nem akar megindulni amire még a műtét is rásegít valamint az, hogy a pici nem akar szopizni... Értetlenül állok én is és a nővérek is előtte.. ha végre ráérez egy perc múlva dühösen kiabál... De nem aggódok.. ha netán úgy hozza megint a sor ő is ugyan úgy fel fog nőni tápszeren. Második este szegénykém nagyon éhes volt már szinte végig is ordította.. harmadik este szintén... így negyedik nap elkezdtem futni a köröket (mivel tejem még egy csepp sem annyi se volt), hogy adjanak valami pótlást... itt se ment könnyen.. egész napi magyarázkodások mindenkinek, majd bizonyítások mire végre elhitték tényleg úgy van minden ahogy én mondom... aztán végre kaptunk és tele lett a pocak. Este egy szava se volt aludt mint a bunda. Szerencsére nagyon kedves csecsemős nővért volt délután és másnap is. Végre nem kellett folyton magyarázkodni.

Én még mindig nem voltam jól eléggé fájt mindenem, mozgásnál is csillagokat láttam rendesen. Kb. ölni tudtam volna újra arra a mondatra, hogy minden baba tud szopizni és minden anyának van teje... ha ez így van akkor én bizony UFÓ vagyok... A hegem már akkor nagyon szép volt, tökéletes munkát végzett a doktornő. Nagyon vártam már, hogy otthon legyek és végre együtt legyünk de azért féltem is, hogy fogom venni ilyen lerokkant állapotban az akadályokat egy örökmozgó két évessel is. Nonó előtt viszont le a kalappal. Szerencsére nem viselte vészesen, hogy én távol voltam pár napot. De hát miért is viselte volna mikor mindenki a kedvére tett folyamatosan... ájáj ennek meg is lesz a böjtje majd később úgy érzem...

Ismerkedés a tesóval

2 naposan

2 naposan

3 naposan

A kórháznak volt egy nagyon jópofa szolgáltatása. Minden újszülött babáról fotókat csináltak amiket aztán különböző mód megvásárolhattál. Dóri már most végig pozólta. Remélem megtartja jó szokását továbbra is :)))

Ami a kórházat illeti így, hogy alapítványi kétágyas szobába voltunk jó volt... ha nem így lett volna nem hinném, hogy most ezt mondanám.. Szobatársnőm is sorstárs volt :) jól elvoltunk.

Természetes szülés vs. Császár

Mivel mindkét szülésformát megtapasztaltam a kórházban többen is kérdezték tőlem, hogy én melyikre voksolok ezek után.. Csodálkoztam a kérdésen mert valahogy a csillagokat hesegetve szerintem teljesen egyértelmű, hogy a természetesre voksolok. Pedig nekem az is nagyon kemény menet volt hisz Nonó sem csak úgy kipottyant (ráadásul mosolyogva emlékeszek vissza ott a végén, hogy könyörögtem már, hogy legyen császár mert már nem bírom, erre mit hoz a sors fintora)... de jó pár óra vajúdás és vége... jöhet az gondtalan babázás... de ez így, hogy még normálisan a mosdóba se tudok kimenni 3 nap után sem.. és az is kihívásnak számít, hogy kisétáljak oda - vissza a váróba... és közben folyton ott lebeg a kérdés előttem mikor lesz ennek már vége.. mikor tudok végre úgy jönni, menni, babázni ahogy azelőtt... Pedig higgyétek el nem vagyok egy nyafka csajszi.