Nem egyszerű.. nem bizony..
Pedig az lenne de egyelőre túl sok a HA... Ha végre önmagam lehetnék.. ha apuka is végre 100%os lenne....
Ez a két dolog bizony keményen megnehezíti az első heteinket. Az már csak hab a tortán, hogy Nonó mióta itthon vagyok és látja, hogy csak én foglalkozok a picivel extra anyás és extra érzékeny és hisztis lett. Dóri meg pocakfájós. Így jelenleg éjszakáim sincsenek.... Lassan már ahhoz is fáradt vagyok, hogy a saját nyűgömmel foglalkozzak. :))) De bizakodok, hogy nem sokára túl leszünk ezen is. Egyelőre apuka karjával kapcsolatosan sem bíztatnak semmi jóval november végéig még tuti rajta lesz a gipsz. Az ujja meg talán egy év múlva jön teljesen helyre. Nekem jó hír, hogy kivették a varratokat és végre nem csípődik be a bőröm :) és már úgy néz ki végre oldalt is tudok aludni mivel eddig csak háton tudtam.. de én úgy meg nem tudok aludni... Dóri szegénykém egyelőre még sokat sír, szenvedünk a beragadt levegőkkel és a nem tudok kakilni helyzettel. Még jó, hogy valaki feltalálta a szélcsövet mondhatni nálunk életet ment... Anyatej van szerencsére több mint Nonónál de kisbabám már most 120-150 ml.-ket eszik ezt meg nehéz tejjel bírni így örülök ha a napi étkezések fele anyatejes. Szopizással még mindig hadi lábon áll.. nem igazán megy neki így fejek ezerrel.. - emiatt is áldanám ha a napot 24 óra helyett 36 órában állapítanák meg akkor talán még egy kis szusszanásnyi időm is lenne. :D
Bónuszként egy kis összehasonlító kép :) időről időre majd megpróbálok mindig egy ilyet hozni. Egyelőre szerintem a dús hajkoronát leszámítva azért igen csak van hasonlóság.
Na jó segítek sorrend: Nonó - Dóri :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése