2010. december 31., péntek

Első Szilveszter

B.U.É.K

Ez a nap is gyorsan eljött, s újra lezárunk megint egy esztendőt. Én a magam részéről a legszebb évet tudhatom magam mögött, hisz sok álmom valóra vált.



Nagy bulit ugyan ma nem tartunk, páran leszünk csak ma este, de Nonó így is már díszítésnél a cumisüvegje fenekére nézett. 




Fogadjátok jókívánságunk:
Szilveszter alkalmából nem kívánunk egyebet, 
csendes lépteidet kísérje szeretet. 
Szívedbe béke, lelkedbe nyugalom,
légy Boldog és Egészséges a következő 365 napon!
 B.U.É.K!!!!


2010. december 28., kedd

Első karácsonyunk

Az Ünnep

Ajándékok közt
24.-én Szenteste az én legszebb ajándékom nem a fa alatt díszelgett hanem a karomba figyelgetett csillogó kis szemeivel, és olyan volt akár egy kis angyal. Ámulva, tátott szájjal nézte a sok kis díszt és csillogó fényeket. A fa teljesen megbabonázta őt, kezeivel olykor próbálta elérni a kis gömböket. Naponta többször is megcsodáljuk közelről és mindig felfedezünk rajta valamit... egy kis csillagot vagy a tűlevelek mögül kikandikáló angyalkát. Ilyenkor bennem mindig felrémlenek a régi szép emlékek mikor gyerekként kerestük minden évben kedvenc díszeinket, majd örömmel nyugtáztuk ha végre megtaláltuk. Este mindhárman összebújva, boldogságban és nagy nagy szeretetben hajtottuk álomra fejünket.

Nagyiékkal
Az ünnep első két napján ilyenkor a családunk összegyűl nagymama, nagypapák, nagynénik, dédi, üknagymama és még sorolhatnám. Nonó nagyon élvezte az összejövetelt hisz mindig akadt egy ringató kéz. Cserébe mosolyokat osztogatott melytől mindenki olvadozott. A sok ajándék melyet kapott teljesen lenyűgözte, azt se tudta mihez kapjon, mit rágcsáljon, mivel játszon. Kedvence is megvan egy nagy teknősbéka.


Ismerkedés a hóval
26.-án végre teljes lett a karácsonyi hangulat, hisz újra fehér takaró borította a tájakat. Így végre közelebbről is megcsodálhattuk az ablakon már annyiszor bámult fehérséget. Beöltöztünk hát nyakig és a fiúk hógolyóztak egy nagyot odakint :D 


Gyorsan eltelt ez a három nap s lassan ennek az évnek is vége van. 

2010. december 24., péntek

Karácsony

Karácsonyi üdvözlet


Kiskarácsony, nagykarácsony, angyal csókja rátok szálljon.
Hozzon nektek minden jót, ne csak almát, mogyorót.
Boldogságot, békességet, szép jövőt, melegséget,
békés karácsonyt kívánva néked!

2010. december 23., csütörtök

Sütögetés

Mézeskalács

"Kis karácsony, nagy karácsony kisütötted-e már a kalácsod? :D"

Nincs is "igazi" karácsony egy jó kis mézeskalács nélkül. Ez az ami nem hiányozhat ilyenkor a sütemények közül. Meghozza az ember hangulatát a karácsonyhoz, a konyhába áradó finom mézeskalács illat. Nálunk is beindult a sütés, főzés. Szerencsémre remek segítőim akadtak a gyerkőcök személyében. Fő cukrászunk Nonó bátyuskája volt aki hihetetlen kézügyességgel és humorral alkotta egymás után őket. Még a mázos zsákkal is jobban bánt mint én :). 

Persze a legkisebbek sem maradhatnak ki ebből. Igaz Nonó javarészt mellettünk kémlelte mit is sürgünk - forgunk - alkotunk. Aztán a végén neki is jutott egy kis zsák amit bizony nagy komolysággal tanulmányozott. Ezt nem lehet elég korán kezdeni. Belőle is majd kis konyhatündért faragunk.

Nonó kéznyomat :)

2010. december 22., szerda

Visszanézés

2009. december 22

Pont egy éve volt, hogy megpillantottalak a monitoron. Apa kint izgult, vajon egy vagy esetleg két picur lakik ott bent a pocakban.  Én csupán egy valamit akartam hallani: "minden rendben". Az orvos vigyorogva mutatta az akkor kb. borsószem nagyságú pontosan 12,3mm-es Nonókát, kinek már akkor ott pár hetesen lüktetett a kis szíve. Ez a perc egy örök emlék marad számomra. 
Borsószem kisasszony (7hetes 5napos)
Aztán a kis képecskét boldogan lobogtatva vágtattam ki a rendelő ajtaján, hogy újságoljam a leendő apukának bizony van egy kis borsókánk. Ez volt a legszebb karácsonyi ajándék amit kaptam valaha. Itthon örömittas mámorba csomagoltam egy kis dobozkába a képet két picuri cipellővel. Ez volt az az ajándék ami szenteste jó pár embernek örömet okozott főleg a leendő nagyszülőknek. Jó volt végre újra mosolyt csalni azokra az arcokra amelyek nem rég még könnyben úszottak. Ugyanis üröm az örömbe, hogy szenteste előtt pár nappal temettük el nagymamámat. Nem véletlen, hogy miután egy lélek itt hagyott minket küldött egyet maga helyett.

2010. december 21., kedd

Fotózás

Egy kellemes pénteki nap

Mindig is szomorkodtam, hogy nincs egy normális közös fotónk így nagyon megörültem mikor Ági barátnőm felajánlotta, hogy csinál többek közt rólunk is ha szeretnénk. 

Kedvenc fotóm Alízról
Egyszer már neki futottunk a dolognak de pont akkor lett beteg kicsi Nonó így max ha 15 percet kattintgattunk egy stúdióba amit direkt erre az alkalomra béreltünk a többi mamival együtt. Sajnos nem is lettek az igaziak így róla, mert látszott, hogy nem igazán van jól. Úgy, hogy ott végül Nonó hazament apájával én meg maradtam és végre kipróbálhattam a többi mamin és babin milyen is stúdióba fotózni. Bár én csak a háttérből kattintgattam de így is lett pár jó kép. A kedvencem Kata kislánya Alíz volt. 

NA de térjünk is vissza erre a pénteki napra. A fotózás itt most Ágiéknál volt. Mi előbb mentünk mert apa dolgozott ő csak később csatlakozott hozzánk. Mi érkeztünk elsőnek a többi mami csak jóval utánunk így addig is kellemeset beszélgettünk, ugyanis leánykám közben beájult :). 


Miután felébredt, Ági készített rólunk és külön róla is fotókat.



Ez a kis angyalkás fotó az egyik nagy kedvencem :)


A kis szívessel igyekszünk megdobogtatni a kis Menő Manók szívét :)


Ez egy annyira jellemző rá ahogy a kis ujjait tördeli, "számolja".


És bizony a kedvenc nagy piros gömb (igaz azóta anya beszerzett egy óriásit is :D)


És íme a másik nagy kedvenc. Igazi kis hercegnő a zabálnivaló lábujjacskáival.


Aztán  végre apa is befutott így végül rólunk is lett egy közös fotó!

Ezúton is köszönjük Áginak újra (ugyanis a pocakos fotóimat is neki köszönhetem) ezt a kellemes napot na meg persze a képeket. Róla amúgy itt többet megtudhattok: KépíróFotó

2010. december 20., hétfő

III. Tanya-baba találkozó

Nonó és az ő kis barátai

Bori, Nimród, Ajsa, Kata, Máté, Flóra, Emma, Gergő, Menő

Tudom kicsit késve írok már róla de még december 7.én sikeresen megtartottuk a III. Baba-Mama találkozónkat.. Ezúton is köszönjük Gabinak, ki Tárnokon lévő otthonát ajánlotta helyszínéül a talinak.. Itt most 11 baba és 11 mama volt jelen e napon.

Tumultus a járókában
Bár most a mamik annyira nem tettek ki magukért mint a múltkor, de azért finomságokba így se volt hiány, az asztalt így is ellepték a csipegetni valók. Jó volt látni így élőben is ki mennyit változott a múltkori összeröffenés óta. Engem most is, ahogy a múltkor Gergő nyűgözött le nagyon. Neki nagyon profin megy a kúszás, forgás és még sorolhatnám. Szerintem nem sok kell, hogy anyukája szaladhasson utána. A járóka most is sokszor volt tele. Babócák meg meglepően olykor csöndben voltak :). 


Emmával
Nonó most sem zavartatta magát ha álmos volt, mindegy hol volt, pelust a fejére húzta és már szundított is alatta. Emmával most is nagyon egy szinkronban voltak, szinte még a cumijuk is ugyan olyan. Néha még álmukba is tapogatták egymást. Igaz olykor Nonó ismerkedése nem volt valami úrinőhöz való, ugyanis hol fülekbe, hol hajakba kapaszkodott. 


Menő Manóval
Ami számomra meglepő volt, hogy ha sírtak Nonó mellett, hidegen hagyta pedig a múltkori alkalommal olykor eltört a mécses nála emiatt. Sőt szegény Menő manó mikor nem tetszését fejezete ki Nonó szó szerint kinevette. Hiába ezek a lányok már csak ilyenek. Apropó Menő, úgy látszik Nonó minden találkozón mást szúr ki magának, így Gergőt most háttérbe szorította a kis Menő manó. Egyszer ám a kisasszony is meglepett, ugyanis kúszni próbált Kata felé kevesebb sikerrel. Olyan büszke voltam rá. Bár sajnos ezt a cselekvést azóta se nagyon gyakorolja. 

S íme utószónak egy bónuszkép, ahogy Nonó kúszva közelít:

Első kúszások

2010. december 17., péntek

Karácsonyi készülődés

Piros gömb

Találkozás az első karácsonyi dísszel
Már csak egy hét és itt a nagy nap mit ezrek várnak már izgatottan. Lassan megkezdődnek a készülődések, s a díszek is a padlásról lekerülnek. Nincs is jobb dolog mint kutakodni a nagy dobozba. Bár Nonó ebből még semmit nem ért, de én már tudom oda lesz a sok villogó fényért. A kis piros gömb is teljesen megbabonázta bár lehet almának nézte mert volt, hogy harapni próbált belőle. A fény áradat, melyet Apa varázsolt a házra, teljesen megbabonázta. Esténként mindig kinézünk az ablakon és gyönyörködünk benne, ráadásul hóesésben a legszebb.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...