NAGY HÍR

Kis Tesó érkezik

És akkor lelebbentem az én kis titkomról a fátylat. Bizony nem sokára bővül kicsiny családunk száma, ráadásul úgy néz ki, hogy újra egy kis lánykával. Október végére várjuk a kis hugicát úgy, hogy a már elkezdett tervezés munkába visszamenetel, bölcsőde eltolódik. Örülünk mert amúgy is így volt tervezve, hogy lehetőleg kis korkülönbség legyen Nonó és ő közte.

Amúgy pont a mai nap tudtuk meg, hogy kislány lesz. És ami az érdekes Nonó ezt már hónapokkal előtte megjövendölte. Egyik alkalommal még március elején szokásához híven ugrálni szeretett volna rajta mikor mondtam neki nem szabad hisz baba van a pocakba. Ő rám nézett és csak nézet majd annyit mondott: Baba, Dóri baba. Úgy néz ki a nevet is akkor eldöntötte :) Egyelőre még persze a név nem 100%-ék de úgy néz ki ha kislány lesz tényleg Dorottya lesz. Természetesen ezt a terhességet sem kezdhettem rosszullétek nélkül. Szerencsére már múlóban minden. De az eleje durvább volt mint Nonóval pedig aztán vele se volt felhőtlen. Egész napos hányinger, gyomorégés, minden reggel rosszullétek amik volt, hogy nap végéig kitartottak. Igazából szinte minden pont olyan volt mint Nonóval így valahogy sejtettem, hogy bizony most sem kis kukacost hordok a szívem alatt. Aminek nagyon örülünk, hogy effektíve így mindene már most megvan. Terveink szerint mivel három kis szoba van fent jó darabig a két lány egy szobába kerülne így Marcinak még sokáig megmaradna a kis birodalma. Persze ezek még csak tervek hisz mint tudjuk anya tervez, baba végez :D Viszont már most megvan a következő lépés lassan Nonónak nagyágyat kell beszerezni.

Így, hogy már Nonó nem lesz "egyedül" a blog is később majd némi átalakulásra kerül mivel sem időm sem energiám nem lenne külön vezetni, de ugyan úgy szeretném megörökíteni mindkettejük kis életét már amennyire időm továbbra is engedi.

Bónuszként egy pár hete rólam készült kép. Bizony már most jó nagy a hasam de tény sok maradt még rajtam Nonó után. De egy biztos Dóri születése után szép lassan újra a régi formába hozom magam :)

Apával dolgozunk

Kövezés

Már régóta szerettük volna megcsinálni most végre eljutottunk odáig. Apának remek segítője is akadt kicsi lánya személyében. Na de lássuk, hogy is megy ez. Ugye először földet hordunk.

Aztán lapáttal kiássuk a kő helyét.

Majd ahogy apuci belerakja gyorsan motorra pattanunk, hogy megnézzük rendesen a helyén van -e.

Ha mindezzel készen vagyunk akkor meg elpakolunk, talicskát helyére toljuk, szerszámokat elrakjuk.

Állatkert

Családi nap

Bizony felpakoltuk az egész családot ha már úgy is munkaszüneti nap van (amúgy igen csak nehéz egy ilyen napot összehozni, hogy mindenki ott legyen :) ) nagymamát, nagypapát, keresztanyut és unokatesóékat és kivonultunk a Fővárosi állatkertbe. Annyira kíváncsi voltam vajon Nonónak, hogy fog tetszeni. Oké, hogy tavaly is voltunk már de azért akkor még igen csak kisebbek voltunk. Most meg már tudja kommentálni a látott dolgokat is illetve felismerni állatokat. Öröm, hogy végre nem csak a könyvben hanem élőben is megtudok neki mutatni belőlük jó párat. 

Sétánk egy madaras "hegyes" részen kezdődött.Nonó persze egyből kiszúrta nagy kedvencét a kacsát :) Tiszta izgalommal követte és próbálta szokásához híven megsimizni. Persze ezt ez a kacsa barátunk sem hagyta. Itt még láttunk sok érdekes madarat bóbitásat, színeset, kicsit is és nagyot is.

Utána mentünk a kacsa úsztatóhoz na az is milyen élmény volt. Kis kacsák, nagy kacsák, teknősbékák és még sok Nonó számára ismeretlen vízimadár. Papával leültek és etették is őket. A vízbe dobolását ugye amúgy is nagyon élvezi :D

Majd az akváriumi rész következett a másik nagy kedvenc. Imádja a halakat. A mi kis kezdetleges akváriumunkat is naponta percekig nézegeti és kommentálja mikor ki épp mit csinál benne. Itt azt se tudta melyik üveghez rohanjon. Az üvegnél imádtam a kis csodálkozásra csücsörítő száját :) Kis hal, nagy hal, sok sok színes hal akik úsznak jobbra balra. Izgalom nagy volt :) Nehezen is tudtok onnan kirángatni.

Aztán jöttek a tevék. Az elején tetszett neki nagyon mindaddig még közelebb nem merészkedtünk :D Na ott már annyira nem jött be neki. Egyelőre még mindig tartunk a nálunknál jóval magasabb állatoktól. Messziről persze nagyon tetszik és folyton simizni szeretné de amint közelebb merészkedünk hát igen kezdeti lelkesedés máris alább száll :) Aztán mentünk az állatsimogatóhoz. Útközben persze jó pár Nonó számára új állatkával találkoztunk. 

Pl. a kenguru olyan édesen felkiáltott mikor meglátta: nyusziii :D aztán mondtuk neki mi ez azóta csak gurujának hívja :D :D A kisállat simogatóba ott sorakoztak a könyvekből már jól ismert kecskék. Nagyon tetszett nekik és a végén már bátran adott enni is nekik. Aztán, hogy ne csak a kecskék lakjanak jól mi is pereceztünk. :) Utána mentünk tovább. Voltunk ausztrálházba, aztán megnéztük a tengerimalac várost majd ellátogatunk az éjszaka házába is. Ahol lányomat idézve sötét és fúj büdi volt :D :D :D 

Voltunk egy tanya udvarba ahol láttunk végre bocit is lovat is. És persze kacsa barátaink is újra itt sorakoztak. Na meg a pipik és a lényeg Kukujikuuuuu :D sőt még ízelítőt is kaptunk a hangjából. Na az kimondottan tetszett neki :) Az állatkertet jól bírta. Leginkább sétált vagy a motorján ülve száguldozott :)))) Nagyon élvezte. Ritkán ült a babakocsiba. Aludni elég nehezen aludt el de azért durmolt egy órát.

Persze azért még alvás előtt megnéztük a majmokat is meg a papagájokat is.  Aztán mire az elefántokhoz és a zsiráfhoz értünk bealudt. Pedig most az elefánt nagy kedvenc.Sajnálom, hogy arról lemaradt. Pedig most az egyik kedven állatkája (szafari albumnak köszönhetően) pont az elefánt. Na sebaj majd legközelebb vele kezdjük :) A lényeg, hogy nagyon jól sikerült a napunk. Szerintem nyáron még egyszer tuti kimegyünk majd de akkor már tesóval.

És egy utolsó kép rólunk :))

Tanya tali

Találkozó a Kopaszi gáton

Hát igen rég is volt már, hogy ehhez hasonló bejegyzést írtam. Ugye ahogy nőnek a csöppek egyre inkább elfoglalt mindenki így elég nehéz összehozni bármit is. Szerencsére jó párunk szabaddá tudta magát tenni. Az idő szuper volt végre érezni már, hogy közel a nyár :) Nonónak már előző nap mondogattam, hogy kikkel is fogunk találkozni. Bár ő általában csak Mazsit és Zozót a két legjobb kisbarátját emlegette. Nagyon örült nekik. Zozóékkal már a kapuba összefutottunk. Aztán a többiek is elkezdtek szállingózni. Jöttek Nimródék, Panniék, Borikáék, Katáék, Patrikék, Emmáék és Mazsiék is. 

Remélem nem hagytam ki senkit :) Nimróddal is hamar egy hullámhosszra kerültek hisz mind ketten kis motoron ültek :) Persze aztán ahogy haladtunk befelé Nonó Zozóhoz hasonló módon inkább a kocsiba utazott. Fő találkahelynek a játszóteret jelöltük meg. Mondanom sem kell a legnagyobb szám nálunk most is a csúszda volt. Édes volt Nonó mert egyfolytában Mazsizott, ugyanis emlékezett, hogy nem rég Mazsival teljes egyetértésben játszottak rajta. Aztán belelkesült mert a többiek is elkezdtek vele együtt felmászni rá és persze lecsúszni. Szinte mindenkit fellökve és hangosan kiabálva rohant újra és újra a létrához, hogy tegyem fel. 

(Hallkan megjegyzem én nem tudom kik tervezik a játszóteret de, hogy nincs gyerekük az is tuti. Nem értem a legkisebbekre miért nem lehet gondolni, hogy bizony máshogy is fel lehessen rá jutni ne csak kötélen lógva vagy épp méteres létra szerűséget megmászva.. arról nem beszélve, hogy a csúszda nyáron kb. életveszélyes mert, hogy égési sérüléseket okoz a felülete az is biztos. Miért nem lehet ezeket normálisan megtervezni: rejtély.) 

Na de visszatérve Nonóból újra és újra előtört az egyke gyerek énje :D Hát igen nem nagyon kultivázza ha más az ő játékaival játszik. Mondjuk most csoda történt mert Zozónak még egész jól oda adta a motorját épp simán megtudtam értetni vele a dolgokat. Na de, hogy Panni vagy épp Kata az ő kis vödrével akart játszani hát azt bizony a sziget túloldalán is hallhatták :D Remélem ezen a korszakon is hamar túllendülünk majd.

Természetesen most is szinte mindenkihez ment akinél valamiféle elemózsia fellelhető volt. Bár itthon enne ilyen jól :) A nap másik legnagyobb élménye kacsa barátunk közeli látogatása volt. Alma darabkákkal egészen közel tudták a mamik a kicsikhez csalni. Nonó persze ment volna simizni de hát ugye Hápi barátunknak ez igazán nem volt egy tetszetős dolog így inkább mindig odébb állt kicsit. 

Aztán mivel ebéd idő közeledett beültünk egy kenyérlángosra. Jaj de szeretjük :)) legalábbis én biztosan :) Jó volt végre a többiekkel találkozni. Gyerkőcök hihetetlenül nagyot nőttek és eszméletlenül sokat változtak. Fura, hogy nem rég pár hetesen még itt tologattuk, most meg már nem győzzük utolérni őket :)

Kiruccanás

Séta a Római parton

Apuci kitalálta ha már úgy is szép az idő délután menjünk sétáljunk egyet. Azért annyira messzire nem akartunk menni így becéloztuk a Római partot. 

Nonó motorozott mi meg mellette sétáltunk. Kisasszony sokszor megállt és csak nézte és nézte a tömeget. Nagyon tetszett neki a nyüzsi, a sok kutyus kik gazdáikkal sétáltak.

Tetszett neki a hajók, kacsák látványa. Persze a hullámzó dunától kicsit elbátortalanodott így csak többedik próbálkozásra jött le végül a partra. Eleinte a vízhez sem ment közel ment volna vissza az útra.

Aztán egyszer csak megtört a jég és végre elkezdett kavicsokat vízbe dobálni. Persze az elején még tisztes távolból de hát ugye az nem volt jó mert nem esett bele a vízbe. Utána aztán csak közelebb merészkedett már már úgy kellett rászólni, hogy jöjjön hátrébb mert vizes lesz a cipője :) De ő csak gyűjtötte és dobálta a köveket.

Persze mikor elment egy egy nagyobb hajó és a víz nagyobb hullámokat vetett a partra, na akkor Nonó egyből sietett apuci óvó karjaiba :)

Sajnos egy idő után az eső elkezdett cseperegni így visszafelé indultunk. De azért előtte sikerült még egyet palacsintázni. Nem tudom nálatok, hogy van nálunk a parton lángos vagy palacsinta mindig kötelező :))

Maszat- tanya nap

Tanya nap könyvbemutatóval egybekötve

Még a Pagony kiadó oldalán láttuk a felhívást, hogy  rendhagyó könyvbemutatót szervez szombaton Budapesttől nem messze található sóskúti Pipacshon tanyán. Gondoltuk ha az idő kegyes lesz hozzánk kilátogatunk, szerencsére így is lett. Bátyuskát felvéve elindultunk a helyszínre. Még az elsők közt érkeztünk. Már a kapuba találkoztunk egy édes kutyával és persze cicák hadával. Nonó számára beljebb is csupa érdekesség várta. Az első ilyen két kis malac volt :) Az egyikhez még egész közel is merészkedett. 

A lovak nagyon tetszettek neki bár őket inkább távolabbról szemlélte csak. A nagy állatoktól még közelről azért tart. Igaz azért később sikerült elérnünk, hogy legalább egy kis szalmát adjon neki. Vicces volt mert az elején tisztes távolból próbálta a lovak felé dobni :)))

Aranyos volt, jókat mulattunk rajta. Még tesó lovagolt addig mi Nonóval nézelődtünk.

És bizony milyen jól tettük hisz nem sokára ismerős arcokra leltünk :))))) Találkoztunk Nimródékkal akivel aztán később egy szalma bálán mulattak, majd Katáékkal és végül Zaziékkal. 

A tanyán nem csak lovaglásra volt ám lehetőség ugyanis, hogy ott pöfögött egy piros traktor is. Egész nap ment körbe körbe gyerekek hadával mögötte. Természetesen Nonóék sem maradhattak ki a buliból :)

Nagyon tetszett neki pedig azt hittem a hangja miatt kicsit tartani fog tőle de hát tévedtem :))) Aztán persze jött a lényeg beszereztünk mi is egy Maszat könyvet méghozzá Maszat játszik címmel. Nagyon megtetszett mert pont az épp aktuális kedvencek képeivel volt tele (motor, csúszda, hinta stb.). Sőt még a szerzővel (Berg Judit) dedikáltattuk is :) Sajnos az eső úgy kb. 1 óráig bírta utána már szemerkélni kezdett így lassan mi is eljöttünk. De jó kis napot tudhattunk magunk mögött.

Húsvét reggele

Avagy milyen meglepetést rejt húsvét reggelén 

kertünk kicsiny zugai :)

Reggel korán ébredtünk. Szerencsére a napocska szépen sütött esőnek nyoma sem volt (emiatt kicsit amúgy izgultunk). Gyorsan felöltöztünk majd reggeli után előkerestük fonott kis kosarunk. Nonó büszkén mutatta a házból kilépve, hogy mi is van a kezében.

Elején persze még értetlenül állt a dolgok előtt de aztán hamar rájött mi is a feladata :) Csupa lelkesedéssel ment körbe a kertbe hű segítőjével Sütivel (aki szorosan végig követte) és lesték hol is lapulhatnak a kincsek.

 A legnagyobb öröm azonban nem a játékokat érte hanem bizony a tojások szedése. Édesen rohangált körbe és szedte a tojásokat össze.

Apa persze most is segítségként ott volt mögötte, hogy cipelje ami kis kosarába már nem fért el. Miután kertünket körbe jártuk tovább álltunk és mentünk mamáékhoz. Még jó, hogy nekik nagy kertjük van mert minden zuga rejtett valami kincset ottan. Mondanom sem kell mennyi mindennel tértünk végül haza. Bár mély nyomott akkor is a tojások összeszedése hagyta Nonóban.

Húsvét

Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánunk!!