2012. április 27., péntek

Tanya tali

Találkozó a Kopaszi gáton


Hát igen rég is volt már, hogy ehhez hasonló bejegyzést írtam. Ugye ahogy nőnek a csöppek egyre inkább elfoglalt mindenki így elég nehéz összehozni bármit is. Szerencsére jó párunk szabaddá tudta magát tenni. Az idő szuper volt végre érezni már, hogy közel a nyár :) Nonónak már előző nap mondogattam, hogy kikkel is fogunk találkozni. Bár ő általában csak Mazsit és Zozót a két legjobb kisbarátját emlegette. Nagyon örült nekik. Zozóékkal már a kapuba összefutottunk. Aztán a többiek is elkezdtek szállingózni. Jöttek Nimródék, Panniék, Borikáék, Katáék, Patrikék, Emmáék és Mazsiék is. 
Remélem nem hagytam ki senkit :) Nimróddal is hamar egy hullámhosszra kerültek hisz mind ketten kis motoron ültek :) Persze aztán ahogy haladtunk befelé Nonó Zozóhoz hasonló módon inkább a kocsiba utazott. Fő találkahelynek a játszóteret jelöltük meg. Mondanom sem kell a legnagyobb szám nálunk most is a csúszda volt. Édes volt Nonó mert egyfolytában Mazsizott, ugyanis emlékezett, hogy nem rég Mazsival teljes egyetértésben játszottak rajta. Aztán belelkesült mert a többiek is elkezdtek vele együtt felmászni rá és persze lecsúszni. Szinte mindenkit fellökve és hangosan kiabálva rohant újra és újra a létrához, hogy tegyem fel. 

(Hallkan megjegyzem én nem tudom kik tervezik a játszóteret de, hogy nincs gyerekük az is tuti. Nem értem a legkisebbekre miért nem lehet gondolni, hogy bizony máshogy is fel lehessen rá jutni ne csak kötélen lógva vagy épp méteres létra szerűséget megmászva.. arról nem beszélve, hogy a csúszda nyáron kb. életveszélyes mert, hogy égési sérüléseket okoz a felülete az is biztos. Miért nem lehet ezeket normálisan megtervezni: rejtély.) 

Na de visszatérve Nonóból újra és újra előtört az egyke gyerek énje :D Hát igen nem nagyon kultivázza ha más az ő játékaival játszik. Mondjuk most csoda történt mert Zozónak még egész jól oda adta a motorját épp simán megtudtam értetni vele a dolgokat. Na de, hogy Panni vagy épp Kata az ő kis vödrével akart játszani hát azt bizony a sziget túloldalán is hallhatták :D Remélem ezen a korszakon is hamar túllendülünk majd.

Természetesen most is szinte mindenkihez ment akinél valamiféle elemózsia fellelhető volt. Bár itthon enne ilyen jól :) A nap másik legnagyobb élménye kacsa barátunk közeli látogatása volt. Alma darabkákkal egészen közel tudták a mamik a kicsikhez csalni. Nonó persze ment volna simizni de hát ugye Hápi barátunknak ez igazán nem volt egy tetszetős dolog így inkább mindig odébb állt kicsit. 

Aztán mivel ebéd idő közeledett beültünk egy kenyérlángosra. Jaj de szeretjük :)) legalábbis én biztosan :) Jó volt végre a többiekkel találkozni. Gyerkőcök hihetetlenül nagyot nőttek és eszméletlenül sokat változtak. Fura, hogy nem rég pár hetesen még itt tologattuk, most meg már nem győzzük utolérni őket :)



1 megjegyzés:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...