Találkozó a Kopaszi gáton
Hát igen rég is volt már, hogy ehhez hasonló bejegyzést írtam. Ugye ahogy nőnek a csöppek egyre inkább elfoglalt mindenki így elég nehéz összehozni bármit is. Szerencsére jó párunk szabaddá tudta magát tenni. Az idő szuper volt végre érezni már, hogy közel a nyár :) Nonónak már előző nap mondogattam, hogy kikkel is fogunk találkozni. Bár ő általában csak Mazsit és Zozót a két legjobb kisbarátját emlegette. Nagyon örült nekik. Zozóékkal már a kapuba összefutottunk. Aztán a többiek is elkezdtek szállingózni. Jöttek Nimródék, Panniék, Borikáék, Katáék, Patrikék, Emmáék és Mazsiék is.

(Hallkan megjegyzem én nem tudom kik tervezik a játszóteret de, hogy nincs gyerekük az is tuti. Nem értem a legkisebbekre miért nem lehet gondolni, hogy bizony máshogy is fel lehessen rá jutni ne csak kötélen lógva vagy épp méteres létra szerűséget megmászva.. arról nem beszélve, hogy a csúszda nyáron kb. életveszélyes mert, hogy égési sérüléseket okoz a felülete az is biztos. Miért nem lehet ezeket normálisan megtervezni: rejtély.)


Aztán mivel ebéd idő közeledett beültünk egy kenyérlángosra. Jaj de szeretjük :)) legalábbis én biztosan :) Jó volt végre a többiekkel találkozni. Gyerkőcök hihetetlenül nagyot nőttek és eszméletlenül sokat változtak. Fura, hogy nem rég pár hetesen még itt tologattuk, most meg már nem győzzük utolérni őket :)